szerdán este Erhardt Miklós 8 filmjét mutatta be a Crosstalk Prezentációi keretében. Az alább következő tudósításomból ebből én két rövidebb, illetve csak részleteiben vetített darabját kihagytam. Így az itt következő mozi hat mozgóképes munkájából négyet mutat be közel teljes, vagy teljes terjedelmében, kettőt részleteiben, természetesen az ő megjegyzéseivel. Az egész 42 perc:
2010. november 26., péntek
2010. november 22., hétfő
td: vonzódások / evidencatörténetek
régi magnókazettákat digitalizálok:
az alábbi cucc 15 perces, a 90-es évek derekán vettem föl a rádióból - ahol ez hosszabb volt -, kicsit TD műhelyébe/gondolkodásába enged betekintést,
szval egy cca 50 perces rádióműsort tömörítettem, s remixáltam képekkel, más zenével, mint ami akkor ott elhangzott. A képek közül mindegyik saját, beleértve a legvégén föltűnő könyvborítót is, amit én terveztem neki anno (nem azért kerül most ide, h magamat fényezzem, de majd látni/hallani az összefüggést, s persze remélem, tetszeni fog):
az alábbi cucc 15 perces, a 90-es évek derekán vettem föl a rádióból - ahol ez hosszabb volt -, kicsit TD műhelyébe/gondolkodásába enged betekintést,
szval egy cca 50 perces rádióműsort tömörítettem, s remixáltam képekkel, más zenével, mint ami akkor ott elhangzott. A képek közül mindegyik saját, beleértve a legvégén föltűnő könyvborítót is, amit én terveztem neki anno (nem azért kerül most ide, h magamat fényezzem, de majd látni/hallani az összefüggést, s persze remélem, tetszeni fog):
Hiroh Kikai Asakusai portréi
Kikai kiállítását azért merem neked ajánlani, mert 1973 óta fényképezi ugyanazon a helyszínen az arra járó legkülönfélébb embereket
most cca a hatszázadik portrénál tart (s már vannak benne ismétlődések, ugyanaz az arc 8-10 év múltán)
amiben a te érdeklődésedet külön is fölkeltheti, h a legutóbbi időkig alig-alig állított ki, viszont fotókönyveket publikált: most tart a tizenkettediknél.
sajnos nem ismerem elég mélyen a japán kultúrát, de ott ez nem feltétlenül képzőművészetnek, fotográfiának, hanem legalább annyira irodalomnak is számít
Zsolt említette megnyitójában az Ukyo-e 17. századi fogalmát:
Kikainál ez a képcímeiben is tetten érthető, tudniillik címadásainál - már a nálunk bemutatott, mindössze húsz kép esetén is jól érzékelhetően - ismétlődő mondatszerkezeteket használ
két weblap utsó könyvéről, melynek anyagából kiállitásunk való (az itt közölt öt képből hármat nem láthatsz nálunk):
http://www.lensculture.com/kikai2_ss.html
a mellette szereplő szöveg angolul van:
http://www.lensculture.com/kikai2.html
képek és angol szöveg a könyvről a kiadó (Steidl) honlapján:
http://www.steidlville.com/books/709-Asakusa-Portraits-Hiroh-Kikai.html
további részletek:
http://www.ligetgaleria.c3.hu/383.html
most cca a hatszázadik portrénál tart (s már vannak benne ismétlődések, ugyanaz az arc 8-10 év múltán)
amiben a te érdeklődésedet külön is fölkeltheti, h a legutóbbi időkig alig-alig állított ki, viszont fotókönyveket publikált: most tart a tizenkettediknél.
sajnos nem ismerem elég mélyen a japán kultúrát, de ott ez nem feltétlenül képzőművészetnek, fotográfiának, hanem legalább annyira irodalomnak is számít
Zsolt említette megnyitójában az Ukyo-e 17. századi fogalmát:
Kikainál ez a képcímeiben is tetten érthető, tudniillik címadásainál - már a nálunk bemutatott, mindössze húsz kép esetén is jól érzékelhetően - ismétlődő mondatszerkezeteket használ
két weblap utsó könyvéről, melynek anyagából kiállitásunk való (az itt közölt öt képből hármat nem láthatsz nálunk):
http://www.lensculture.com/kikai2_ss.html
a mellette szereplő szöveg angolul van:
http://www.lensculture.com/kikai2.html
képek és angol szöveg a könyvről a kiadó (Steidl) honlapján:
http://www.steidlville.com/books/709-Asakusa-Portraits-Hiroh-Kikai.html
további részletek:
http://www.ligetgaleria.c3.hu/383.html
2010. szeptember 23., csütörtök
The 14th Dalai Lama in BUD / 20th Sept 2010 / 3rd day
Őszentsége a XIV. Dalai Láma Budapesten
harmadik nap / 2010 szept. 20.
The 14th Dalai Lama in BUD
3rd day / 20th Sept 2010
http://www.dalailama-budapest.hu/
http://www.monitormagazin.hu/video/harmoniara-es-egyuttmukodesre-szolitott-fel-a-dalai-lama-budapesten---video
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/336681
http://www.dunatv.hu/itthon/dalai_lama_legyetek_optimistak.html
http://hvg.hu/nagyitas/20100920_dalai_lama_budapest
http://www.hirextra.hu/2010/09/20/dalai-lama-mindig-csodaltam-a-magyarokat-56-miatt/
http://homokmandala.blogspot.com/?spref=fb
http://www.youtube.com/watch?v=oLCQXb1GIBw
http://www.youtube.com/watch?v=Oo3IvGh6Pmk
http://www.youtube.com/watch?v=-3g26pGMufg&NR=1
http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/6029/a-dalai-lama-talalkozott-az-lmp-frakciojaval/
harmadik nap / 2010 szept. 20.
The 14th Dalai Lama in BUD
3rd day / 20th Sept 2010
http://www.dalailama-budapest.hu/
http://www.monitormagazin.hu/video/harmoniara-es-egyuttmukodesre-szolitott-fel-a-dalai-lama-budapesten---video
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/336681
http://www.dunatv.hu/itthon/dalai_lama_legyetek_optimistak.html
http://hvg.hu/nagyitas/20100920_dalai_lama_budapest
http://www.hirextra.hu/2010/09/20/dalai-lama-mindig-csodaltam-a-magyarokat-56-miatt/
http://homokmandala.blogspot.com/?spref=fb
http://www.youtube.com/watch?v=oLCQXb1GIBw
http://www.youtube.com/watch?v=Oo3IvGh6Pmk
http://www.youtube.com/watch?v=-3g26pGMufg&NR=1
http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/6029/a-dalai-lama-talalkozott-az-lmp-frakciojaval/
2010. szeptember 18., szombat
Łódź Kaliska: Vesszenek a férfiak! / Niech sczezną mężczyźni / May Man Rot - Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2010. szeptember 11 - november 7-g
Łódź Kaliska: Vesszenek a férfiak! / Niech sczezną mężczyźni / May Man Rot
megnyitotta Katarzyna Sitko, Marek Janiak,
Takano Kaori, és Ujj Zsuzsi,
2010. szeptember 11-én
a kiállítás metekinthető november 7-g
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
a Lódz Kaliska bizonyos értelemben, egy a Monty Python-hoz hasonló lengyel művészcsoport, jóllehet a Monty Pythont a legutóbbi évekig nem ismerték, és pályájuk nem a film és a televízió, hanem a kortárs képzőművészet, és azon belül a fotó, a film, az akció, és a performansz területeiről indult. A csoportot 1979-ben hozta létre Marek Janiak, Andrzej Kwietniewski, Adam Rzepecki, Andrzej Swietlik, és Andrzej Makary Wielogórski.
Az első 20-25 évben többnyire saját maguk voltak fotósai, filmesei, és szereplői is az általuk alkotott jeleneteknek. Ezekbe eleinte barátaikat, barátnőiket vonták be, később a 90-es években már a közönségüket is, de csak a legutóbbi évtizedben jutottak el odáig, h profi modelleket, statisztákat használjanak, mint most a székesfehérvári anyag esetében. A képeiken, filmjeiken első perctől jókorákat lehetett nevetni, mert mindegyikben rengeteg volt a humor, a paródia, a parafrázis, a persziflázs, s ennek részeként a millió apró részlet. Az első 10-15 évben végigmentek a művészettörténet oan klasszikusain, mint Bosch, Brueghel, Botticelli, Leonardo, Goya, Delacroix, Manet, s persze Matejko, v pl. 1999-ben Magyarországon egy Zichy képet is megcsináltak (az került 2000-es, saját kiadású falinaptárukra), miközben éppígy csináltak filmtörténeti parafrázisokat is, és felsorolni se győzném, annál kevésbé mert nem ritkán több képre is történik utalás ugyanazon művükön belül, v épp semmi oasmire, ami nyilvánvalóan művészet-, film-, reklám-, v divattörténeti utalás lenne.
Lódz Kaliska / New Pop Tour, 2004 by ligetgallery
ilyen az újabb anyaguk is, ahol a Vesszenek a férfiak cím, egy férfiak nélküli világ - nem minden humort nélkülöző - utópiáját rajzolja fel: a képeken úgy, h a különböző idősebb, fiatalabb nők, nénik, asszonyok mindegyik fotón vmi hagyományosan ffi munkát végeznek: erdőt irtanak, utat építenek, kőbányában követ fejtenek, amihez képest a gyári lakatos-, v asztalos műhely már-már irodai munkának látszik :DDD
h mindegyikük meztelen - ami persze a ffi közönség nagy örömére szolgál -, az onnan jön, h amennyiben nem lennének ffiak, nem lenne értelme szemérmeskedni (miközben a kőcsiszoló műhely falán ott a gyárakból nélkülözhetetlen meztelen nős falinaptár vmelyik kapcsolószekrény mellett).
ehhez járul a Kiáltvány, ami a ffiakat a természet tévedésének nevezi, s éppannyira provokatív, mint amennyire ironikus (és önironikus) mindkét nem vonatkozásában
az első cikk, ami hétfőn jelent meg, azt írja: e 14 nagyméretű fotó egyszerre figurázza ki a feminista törekvések túlkapásait, és a férfisovinizmust
s miközben én pl. örömmel olvasnék erről egy kiadós feminista elemzést, azért arról se feledkezzünk meg, h e képek azért mégiscsak a proletariátust, a munkásosztályt, a gyárat, illetve a termelést ábrázolják, mégpedig itt és most, hisz ezek egytől-egyig valós, mai lengyel helyszínek, gyárak, üzemek, bányák, s egyéb munkaterületek, munkaeszközök, technikák, technológiák, s ilyen értelemben ez a mai lengyel, s persze közép-kelet európai kapitalizmus ábrázolása is. A Lódzka a bérmunkásokat és a termelést - ha a maga fura utópiájába csomagolva is -, éppúgy idealizálja, mint anno a szoc.reál.... Bár a jó ég tudja, h a rengeteg meztelen emberi test - s a modellek többsége nem kifejezetten manöken alkat -, ugyanakkor a rabszolgaságot is eszünkbe juttathatja.
technikailag a Lódzka képei un. panoráma-felvételek, szval általában 3-5 fotó lett egymáshoz illesztve, azzal a viccel megtoldva - amit a kisméretű reprókon nehéz észrevenni -, h bár egy-egy panorámafelvételen tán 40-60 nőalakot is látunk, valójában mindegyikük többször, akár 3-4x is feltűnik, attól függően, hány fotóból áll össze a panoráma: ez tehát még egy külön vicc, h melyikük hova megy, mit csinál az erdő, v a gyár különböző pontjain (mint régen az ikonokon, ahol az illető különböző stációkban tűnt föl).
megnyitotta Katarzyna Sitko, Marek Janiak,
Takano Kaori, és Ujj Zsuzsi,
2010. szeptember 11-én
a kiállítás metekinthető november 7-g
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
a Lódz Kaliska bizonyos értelemben, egy a Monty Python-hoz hasonló lengyel művészcsoport, jóllehet a Monty Pythont a legutóbbi évekig nem ismerték, és pályájuk nem a film és a televízió, hanem a kortárs képzőművészet, és azon belül a fotó, a film, az akció, és a performansz területeiről indult. A csoportot 1979-ben hozta létre Marek Janiak, Andrzej Kwietniewski, Adam Rzepecki, Andrzej Swietlik, és Andrzej Makary Wielogórski.
Az első 20-25 évben többnyire saját maguk voltak fotósai, filmesei, és szereplői is az általuk alkotott jeleneteknek. Ezekbe eleinte barátaikat, barátnőiket vonták be, később a 90-es években már a közönségüket is, de csak a legutóbbi évtizedben jutottak el odáig, h profi modelleket, statisztákat használjanak, mint most a székesfehérvári anyag esetében. A képeiken, filmjeiken első perctől jókorákat lehetett nevetni, mert mindegyikben rengeteg volt a humor, a paródia, a parafrázis, a persziflázs, s ennek részeként a millió apró részlet. Az első 10-15 évben végigmentek a művészettörténet oan klasszikusain, mint Bosch, Brueghel, Botticelli, Leonardo, Goya, Delacroix, Manet, s persze Matejko, v pl. 1999-ben Magyarországon egy Zichy képet is megcsináltak (az került 2000-es, saját kiadású falinaptárukra), miközben éppígy csináltak filmtörténeti parafrázisokat is, és felsorolni se győzném, annál kevésbé mert nem ritkán több képre is történik utalás ugyanazon művükön belül, v épp semmi oasmire, ami nyilvánvalóan művészet-, film-, reklám-, v divattörténeti utalás lenne.
Lódz Kaliska / New Pop Tour, 2004 by ligetgallery
ilyen az újabb anyaguk is, ahol a Vesszenek a férfiak cím, egy férfiak nélküli világ - nem minden humort nélkülöző - utópiáját rajzolja fel: a képeken úgy, h a különböző idősebb, fiatalabb nők, nénik, asszonyok mindegyik fotón vmi hagyományosan ffi munkát végeznek: erdőt irtanak, utat építenek, kőbányában követ fejtenek, amihez képest a gyári lakatos-, v asztalos műhely már-már irodai munkának látszik :DDD
h mindegyikük meztelen - ami persze a ffi közönség nagy örömére szolgál -, az onnan jön, h amennyiben nem lennének ffiak, nem lenne értelme szemérmeskedni (miközben a kőcsiszoló műhely falán ott a gyárakból nélkülözhetetlen meztelen nős falinaptár vmelyik kapcsolószekrény mellett).
ehhez járul a Kiáltvány, ami a ffiakat a természet tévedésének nevezi, s éppannyira provokatív, mint amennyire ironikus (és önironikus) mindkét nem vonatkozásában
az első cikk, ami hétfőn jelent meg, azt írja: e 14 nagyméretű fotó egyszerre figurázza ki a feminista törekvések túlkapásait, és a férfisovinizmust
s miközben én pl. örömmel olvasnék erről egy kiadós feminista elemzést, azért arról se feledkezzünk meg, h e képek azért mégiscsak a proletariátust, a munkásosztályt, a gyárat, illetve a termelést ábrázolják, mégpedig itt és most, hisz ezek egytől-egyig valós, mai lengyel helyszínek, gyárak, üzemek, bányák, s egyéb munkaterületek, munkaeszközök, technikák, technológiák, s ilyen értelemben ez a mai lengyel, s persze közép-kelet európai kapitalizmus ábrázolása is. A Lódzka a bérmunkásokat és a termelést - ha a maga fura utópiájába csomagolva is -, éppúgy idealizálja, mint anno a szoc.reál.... Bár a jó ég tudja, h a rengeteg meztelen emberi test - s a modellek többsége nem kifejezetten manöken alkat -, ugyanakkor a rabszolgaságot is eszünkbe juttathatja.
technikailag a Lódzka képei un. panoráma-felvételek, szval általában 3-5 fotó lett egymáshoz illesztve, azzal a viccel megtoldva - amit a kisméretű reprókon nehéz észrevenni -, h bár egy-egy panorámafelvételen tán 40-60 nőalakot is látunk, valójában mindegyikük többször, akár 3-4x is feltűnik, attól függően, hány fotóból áll össze a panoráma: ez tehát még egy külön vicc, h melyikük hova megy, mit csinál az erdő, v a gyár különböző pontjain (mint régen az ikonokon, ahol az illető különböző stációkban tűnt föl).
2010. július 12., hétfő
2010. június 8., kedd
Andreas Fogarasi: Városok, 2010 / Kerítés, 2008
Andreas Fogarasi:
Városok, 2010 / Kerítés, 2008
- A pult mögött /
A posztszocialista gazdaság jelenségei a kortárs művészetben
- MŰCSARNOK
- Kurátor: Lázár Eszter és Petrányi Zsolt
- MEGNYITÓ: 2010. JÚNIUS 17, 19 ÓRA
- a kiállítás megtekinthető 2010. szeptember 19.
http://mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=539&curmenu=202&kovetkezo_collapse=0
2010. június 4., péntek
GÜNTER BRUS: CROSSING THE BORDER / HATÁRÁTTÖRÉSEK
GÜNTER BRUS: CROSSING THE BORDER / HATÁRÁTTÖRÉSEK
Der performative Brus / a performatív Brus
Günther Brus kiállítása
Kuratorinnen / A kiállítás kurátorai:
Anke Orgel, Christa Steinle
Eröffnung / Megnyitó :
2010.június 3, 16 óra / Donnerstag, 3. Juni 2010 um 16 Uhr
Einführung / Bevezető:
Dr. Fabényi Julia, megyei múzeumigazgató / Direktorin,
Janus Pannonius Múzeum Pécs
Dr. Wolfgang Riedler, Graz város kulturális tanácsosa
/ Kulturstadtrat von Graz
Dr. Elisabeth Kornfeind,
az Osztrák Kulturális Fórum, Budapest igazgatója /
Direktorin, Österreichisches Kulturforum, Budapest
Zur Ausstellung / A kiállítást megnyitja:
Dr. Christa Steinle, a Grazi Új Galéria vezetője
/ Leiterin Neue Galerie Graz
Mag. Anke Orgel, a Grazi Új Galéria BRUSEUM kurátor
/ Kustodin BRUSEUM, Neue Galerie Graz
Ausstellungsdauer / megtekinthető: 2010. július 18-ig / 18. 7. 2010
Janus Pannonius Múzeum/Museum Galerie | 7621 Pécs, Káptalan u. 4 |
http://www.museum-joanneum.at/de/neue_galerie/veranstaltungen_10/guenter-brus-crossing-the-border
http://www.ligetgaleria.c3.hu/ManaBrus.html
http://www.flickr.com/photos/dromidriver/sets/72157624198801384/show/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)