2010. november 22., hétfő

td: vonzódások / evidencatörténetek

régi magnókazettákat digitalizálok:

az alábbi cucc 15 perces, a 90-es évek derekán vettem föl a rádióból - ahol ez hosszabb volt -, kicsit TD műhelyébe/gondolkodásába enged betekintést,
szval egy cca 50 perces rádióműsort tömörítettem, s remixáltam képekkel, más zenével, mint ami akkor ott elhangzott. A képek közül mindegyik saját, beleértve a legvégén föltűnő könyvborítót is, amit én terveztem neki anno (nem azért kerül most ide, h magamat fényezzem, de majd látni/hallani az összefüggést, s persze remélem, tetszeni fog):

Hiroh Kikai Asakusai portréi

Kikai kiállítását azért merem neked ajánlani, mert 1973 óta fényképezi ugyanazon a helyszínen az arra járó legkülönfélébb embereket
most cca a hatszázadik portrénál tart (s már vannak benne ismétlődések, ugyanaz az arc 8-10 év múltán)
amiben a te érdeklődésedet külön is fölkeltheti, h a legutóbbi időkig alig-alig állított ki, viszont fotókönyveket publikált: most tart a tizenkettediknél.
sajnos nem ismerem elég mélyen a japán kultúrát, de ott ez nem feltétlenül képzőművészetnek, fotográfiának, hanem legalább annyira irodalomnak is számít
Zsolt említette megnyitójában az Ukyo-e 17. századi fogalmát:



Kikainál ez a képcímeiben is tetten érthető, tudniillik címadásainál - már a nálunk bemutatott, mindössze húsz kép esetén is jól érzékelhetően - ismétlődő mondatszerkezeteket használ


két weblap utsó könyvéről, melynek anyagából kiállitásunk való (az itt közölt öt képből hármat nem láthatsz nálunk):

http://www.lensculture.com/kikai2_ss.html

a mellette szereplő szöveg angolul van:

http://www.lensculture.com/kikai2.html

képek és angol szöveg a könyvről a kiadó (Steidl) honlapján:

http://www.steidlville.com/books/709-Asakusa-Portraits-Hiroh-Kikai.html


további részletek:
http://www.ligetgaleria.c3.hu/383.html

2010. szeptember 18., szombat

Łódź Kaliska: Vesszenek a férfiak! / Niech sczezną mężczyźni / May Man Rot - Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2010. szeptember 11 - november 7-g

Łódź Kaliska: Vesszenek a férfiak! / Niech sczezną mężczyźni / May Man Rot
megnyitotta Katarzyna Sitko, Marek Janiak,
Takano Kaori, és Ujj Zsuzsi,
2010. szeptember 11-én
a kiállítás metekinthető november 7-g
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

a Lódz Kaliska bizonyos értelemben, egy a Monty Python-hoz hasonló lengyel művészcsoport, jóllehet a Monty Pythont a legutóbbi évekig nem ismerték, és pályájuk nem a film és a televízió, hanem a kortárs képzőművészet, és azon belül a fotó, a film, az akció, és a performansz területeiről indult. A csoportot 1979-ben hozta létre Marek Janiak, Andrzej Kwietniewski, Adam Rzepecki, Andrzej Swietlik, és Andrzej Makary Wielogórski.

Az első 20-25 évben többnyire saját maguk voltak fotósai, filmesei, és szereplői is az általuk alkotott jeleneteknek. Ezekbe eleinte barátaikat, barátnőiket vonták be, később a 90-es években már a közönségüket is, de csak a legutóbbi évtizedben jutottak el odáig, h profi modelleket, statisztákat használjanak, mint most a székesfehérvári anyag esetében. A képeiken, filmjeiken első perctől jókorákat lehetett nevetni, mert mindegyikben rengeteg volt a humor, a paródia, a parafrázis, a persziflázs, s ennek részeként a millió apró részlet. Az első 10-15 évben végigmentek a művészettörténet oan klasszikusain, mint Bosch, Brueghel, Botticelli, Leonardo, Goya, Delacroix, Manet, s persze Matejko, v pl. 1999-ben Magyarországon egy Zichy képet is megcsináltak (az került 2000-es, saját kiadású falinaptárukra), miközben éppígy csináltak filmtörténeti parafrázisokat is, és felsorolni se győzném, annál kevésbé mert nem ritkán több képre is történik utalás ugyanazon művükön belül, v épp semmi oasmire, ami nyilvánvalóan művészet-, film-, reklám-, v divattörténeti utalás lenne.


Lódz Kaliska / New Pop Tour, 2004 by ligetgallery

ilyen az újabb anyaguk is, ahol a Vesszenek a férfiak cím, egy férfiak nélküli világ - nem minden humort nélkülöző - utópiáját rajzolja fel: a képeken úgy, h a különböző idősebb, fiatalabb nők, nénik, asszonyok mindegyik fotón vmi hagyományosan ffi munkát végeznek: erdőt irtanak, utat építenek, kőbányában követ fejtenek, amihez képest a gyári lakatos-, v asztalos műhely már-már irodai munkának látszik :DDD
h mindegyikük meztelen - ami persze a ffi közönség nagy örömére szolgál -, az onnan jön, h amennyiben nem lennének ffiak, nem lenne értelme szemérmeskedni (miközben a kőcsiszoló műhely falán ott a gyárakból nélkülözhetetlen meztelen nős falinaptár vmelyik kapcsolószekrény mellett).

ehhez járul a Kiáltvány, ami a ffiakat a természet tévedésének nevezi, s éppannyira provokatív, mint amennyire ironikus (és önironikus) mindkét nem vonatkozásában

az első cikk, ami hétfőn jelent meg, azt írja: e 14 nagyméretű fotó egyszerre figurázza ki a feminista törekvések túlkapásait, és a férfisovinizmust
s miközben én pl. örömmel olvasnék erről egy kiadós feminista elemzést, azért arról se feledkezzünk meg, h e képek azért mégiscsak a proletariátust, a munkásosztályt, a gyárat, illetve a termelést ábrázolják, mégpedig itt és most, hisz ezek egytől-egyig valós, mai lengyel helyszínek, gyárak, üzemek, bányák, s egyéb munkaterületek, munkaeszközök, technikák, technológiák, s ilyen értelemben ez a mai lengyel, s persze közép-kelet európai kapitalizmus ábrázolása is. A Lódzka a bérmunkásokat és a termelést - ha a maga fura utópiájába csomagolva is -, éppúgy idealizálja, mint anno a szoc.reál.... Bár a jó ég tudja, h a rengeteg meztelen emberi test - s a modellek többsége nem kifejezetten manöken alkat -, ugyanakkor a rabszolgaságot is eszünkbe juttathatja.



technikailag a Lódzka képei un. panoráma-felvételek, szval általában 3-5 fotó lett egymáshoz illesztve, azzal a viccel megtoldva - amit a kisméretű reprókon nehéz észrevenni -, h bár egy-egy panorámafelvételen tán 40-60 nőalakot is látunk, valójában mindegyikük többször, akár 3-4x is feltűnik, attól függően, hány fotóból áll össze a panoráma: ez tehát még egy külön vicc, h melyikük hova megy, mit csinál az erdő, v a gyár különböző pontjain (mint régen az ikonokon, ahol az illető különböző stációkban tűnt föl).

2010. június 8., kedd

Andreas Fogarasi: Városok, 2010 / Kerítés, 2008




Andreas Fogarasi:
Városok, 2010 / Kerítés, 2008
- A pult mögött /
A posztszocialista gazdaság jelenségei a kortárs művészetben
- MŰCSARNOK
- Kurátor: Lázár Eszter és Petrányi Zsolt
- MEGNYITÓ: 2010. JÚNIUS 17, 19 ÓRA
- a kiállítás megtekinthető 2010. szeptember 19.

http://mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=539&curmenu=202&kovetkezo_collapse=0

2010. június 4., péntek

GÜNTER BRUS: CROSSING THE BORDER / HATÁRÁTTÖRÉSEK



GÜNTER BRUS: CROSSING THE BORDER / HATÁRÁTTÖRÉSEK
Der performative Brus / a performatív Brus
Günther Brus kiállítása
Kuratorinnen / A kiállítás kurátorai:
Anke Orgel, Christa Steinle

Eröffnung / Megnyitó :
2010.június 3, 16 óra / Donnerstag, 3. Juni 2010 um 16 Uhr

Einführung / Bevezető:
Dr. Fabényi Julia, megyei múzeumigazgató / Direktorin,
Janus Pannonius Múzeum Pécs
Dr. Wolfgang Riedler, Graz város kulturális tanácsosa
/ Kulturstadtrat von Graz
Dr. Elisabeth Kornfeind,
az Osztrák Kulturális Fórum, Budapest igazgatója /
Direktorin, Österreichisches Kulturforum, Budapest

Zur Ausstellung / A kiállítást megnyitja:
Dr. Christa Steinle, a Grazi Új Galéria vezetője
/ Leiterin Neue Galerie Graz
Mag. Anke Orgel, a Grazi Új Galéria BRUSEUM kurátor
/ Kustodin BRUSEUM, Neue Galerie Graz

Ausstellungsdauer / megtekinthető: 2010. július 18-ig / 18. 7. 2010
Janus Pannonius Múzeum/Museum Galerie | 7621 Pécs, Káptalan u. 4 |

http://www.museum-joanneum.at/de/neue_galerie/veranstaltungen_10/guenter-brus-crossing-the-border

http://www.ligetgaleria.c3.hu/ManaBrus.html
http://www.flickr.com/photos/dromidriver/sets/72157624198801384/show/