2011. november 8., kedd

Hejettes Szomjazók: Gazdálkodj okosan!

a Gazdálkodj okosan Hejettes Szomjazók féle változata egy eredetileg 1989-ben, a Kék acél című kiállításon bemutatott , amit most a Kék kiállításokat rekonstruáló Nehéz Ipar című kiállítás keretében a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) mutatott be újra:
HEJETTES SZOMLYAZÓK: GAZDÁLKODJ OKOSAN (1989) by ligetgallery

a Gazdálkodj okosan esetében történetesen én voltam az egyik ötletgazda, talán mert a mi srácaink tartottak ott akkoriban, h elkezdtek ismerkedni a különböző társasjátékokkal, köztük ezzel is
a csoportos alkotás egyik jellemzője, h minden mű esetén más és más az ötletgazda, és ennek, illetve a csoport dinamikájának megfelelően nem mindig mindenki ugyanazzal a lelkesedéssel húzza a szekeret, miközben nyilvánvalóan nem valósulhatna meg oan ötlet, ami vmilyen szinten nem nyeri el mindenki tetszését

mondanom se kell, felnőtt fejjel nézve e játékra, azonnal kiszúrja az ember ennek a játéknak az olyan abszurd vonásait, h például itt tkp. egy szoba-konyhás lakásra hajt az ember :DDD
vagy pl., h a siker, az előmenetel szempontjából e játék mennyivel többet bíz a szerencsére, mint a tudásra, v bármiféle gondolkodási, kombinációs, egyéb képességre
miközben az már önmagaban is érdekes, h a játékmezők összessége milyen képet rajzol fel arról a társadalomról, amiben 1966-1989 között éltünk?
a játék eredeti verziója 1966-ban jelent meg, s maga is azt sugallja, h mi már egy korai fogyasztói társadalomban éltünk, ahol igen nagy szerepe van az oan fogyasztási cikkek megszerzésének, mint a rádió, a mosó-, és varrógép, a porszívó (a televízió, a lemezjátszó, a táska-, majd zsebrádió, magnó, a személygépkocsi, a centrifuga, mint fogyasztói cél - e játék szerint - csak 1966 után válik általánossá), miközben szabadidőnket moziban, színházban, múzeumban, állatkertben, cukrászdában, étterembe járással töltjük, nyáron pedig belföldi nyaralással, ami egyfelől költséges, de a Gazdálkodj okosan logikaja szerint már csak azért is elkerülendő, mert ilyenkor kimaradsz a dobásból:
a kettős szankcionálás nyilvánvalóan azt sugallja, h nyaralni menni nem teljesen tisztességes dolog, és így pl. súlyosabban büntetett léhaság, mintha az italboltban költesz el annyi pénzt (400 Ft-ot), amennyiből a Balatonon is nyaralhatnál

a játékmezők sorrendjén, azok tartalmán épp ezért semmit sem változtattunk, csupán 'más stílusban' előadva mutattuk be őket:

ezt a 'más stilust' nyugodtan nevezhetjuk infantilisnek, itt-ott gügyének, retardáltnak, máshol pimasznak, nyeglének, cinikusnak, v olyasminek, mint amilyenek a wc firkák
a játékmezőket túlnyomó többségükben nem mi, a H.Sz. tagjai festettük, hanem egy művészetkedvelő szabadiskolásoknak rendezett nyári tábor növendékei (Szirtes János, és fe Lugossy Laca szentendrei szabadiskolájának 1989-es növendékei)
ők tehát a saját élményeiket, invencióikat tették bele e képekbe, méghozzá úgy, h ők maguk választhatták ki, melyik mezőt kívánják megfesteni
amelyikre nem akadt jelentkező, azokat csináltuk meg mi magunk, illetve a végén az összes képen átmentünk, és ahol úgy éreztük, h szükséges, ott belejavítgattunk, feliratoztunk, mert az fontos volt számunkra, h az egyes mezők tartalma egyértelműen azonositható maradjon a tleges játékmezőkön látható dolgokkal

a bankjegyeket, és a főnyeremény táblát én rajzoltam meg tussal, utóbbit Gránit festette meg, méghozzá olyan ládafedelekre, amelyeket szállitáskor használnak, s amelyek oldalából ennél fogva 5-10 cm-ként jókora szögek állnak ki
a nyereménytábla fölött látható hiányos felirat (GAZ AL O SA ) lomtalanitásból összeszedett aluminium betűkből áll - a ládafedők, s e betűk is Andi szerzeményei -, ami az annak idején megannyi helyen látott, hiányos neonfeliratokra utal

a dobókocka nem más, mint egy valódi utcakő, egy korabeli nylonszatyorban elhelyezve

e műben használt számos utalás a mai, bő két évtizeddel későbbi nézők egy része számára talán már nem nyilvánvaló, hisz a 80-as években született, ill. a rendszerváltás után szocializálódott nemzedékek (akiknek az általános-, és középiskolában nem tanítottak munkásmozgalom történetet, ill. a szocialista realizmust) nem találkozhattak az oasféle szövegekkel, h pl. az utcakő a proletariátus fegyvere, ahogy azt a százas bankjegyen olvasható feliratot se biztos, h pontosan tudják értelmezni, miszerint 100 forint az 50 öS-nek - azaz 50 osztrák schillingnek - a fele: részben mert jó ideje Ausztriában is az Euro a hivatalos fizetési eszköz, nem beszélve a magyar nótáról, miszerint 100 forintnak 50 a fele

végül, de nem utsó sorban, e kis videó zeneanyagául a Golden Palominos 1983-as lemezének egyik felvételét használtam (ének és szöveg Arto Linsday, gitár Fred Frith), ami akkoriban (is) az egyik kedvencem volt, s elég sokat elárul a G.O. érzelmi hátteréről

Nincsenek megjegyzések: